Nagyon nehéz elkezdeni ezt a történetet, mert ami velem történt, nekem is hihetetlen.
68 éves vagyok, 40 évig ápolónőként dolgoztam. Sok furcsa dolog történt velem, de soha nem tulajdonítottam jelentőséget neki.
Azzal kezdeném, hogy 8 évvel ezelőtt megbetegedett az édesanyám, akit haláláig én ápoltam. Borzasztó érzés volt elveszíteni. Annak ellenére, hogy mindent megtettem érte, lelkiismeret-furdalásom volt, hogy esetleg nem jól csináltam valamit.
Állandó szorongásom és fájdalmam nem hogy múlt volna, de egyre erősödött. Szinte másra sem tudtam gondolni csak az édesanyámra és arra, mit kellett volna jobban csinálni.
Egyik éjjel tisztán hallottam amint az ágyamnál áll és szólongat, erre ébredtem fel. Máskor újság zörgést hallottam. A legrémisztőbb az volt, amikor este kikapcsoltam a Tv-t, lefeküdtem, és éjjel arra ébredtem, hogy be van kapcsolva, és megy az adás (Nagyon szeretett olvasni és TV-t nézni).
Ez után fordultam segítségért.
Miután megtörtént a szertartás, azt éreztem, hogy az édesanyám elment. Hatalmas ürességet és egyben megkönnyebbülést éreztem. Nagyon nehéz ezt szavakba foglalni, de azóta megszűnt a szorongásom, és ha az Édesanyámra gondolok, az jut eszembe, hogy jó helyen van, és én nem tehettem volna érte többet. Csak a szép emlékek maradtak meg.
V. L. Pálné, Veresegyház
Ez egy véletlenszerű válogatás képeimből. Az összes képemet albumokba rendezve megnézheted nagyobb méretben is a Galéria menüpont alatt! Kattints egy képre a tartalmazó album megnyitásához, ahol megnézheted nagyobb méretben is!